Kriptotőzsdei díjak csökkentése: 9 dolog, ami tényleg számít

A legtöbben megnézik egy tőzsde kiemelt kereskedési díját, mondjuk 0,1%-ot, és azt feltételezik, hogy ennyit fizetnek. Ez ritkán igaz. A kriptovásárlás valódi költsége általában négy-öt helyen oszlik meg: a spread, a kereskedési díj, a befizetési mód, a pénznemváltás és a kifizetési díj között. Ezek egy része látható a díjtáblázatban. Mások be vannak építve az általad látott árba, és soha nem jelennek meg „díjként”.

Íme, hová megy a pénz, és mit tehetsz az egyes részekkel.

Először is: tudd, mit fizetsz

Az utolsó oszlopban szereplő számok durva tartományok, amelyek a nagyságrendet érzékeltetik, nem egy adott tőzsde díjai. Mindig nézd meg a saját tőzsdéd díjtáblázatát, mert ezek platformonként nagyon eltérnek, és idővel változnak.

1. Ne használd a „kripto vásárlása” gombot

A legtöbb ember számára ez a legnagyobb egyedi megtakarítás. A tőzsdéken általában kétféleképpen lehet vásárolni: egy egyszerű képernyőn („Buy”, „Convert”, „Instant buy”) és egy kereskedési képernyőn („Spot”, „Trade”). Az egyszerű képernyőn gyakran nincs látható díj, de a kapott ár tartalmaz egy spreadet, amely könnyen a kereskedési díj többszöröse lehet.

A kereskedési képernyőn látod az ajánlati könyvet (order book), és a közzétett kereskedési díjat fizeted. Elsőre bonyolultabbnak tűnik, de egy alap megbízás feladása nagyjából ugyanannyi koppintásból áll. Ha egyszerre néhány tíz eurónál többért vásárolsz, megéri megtanulni.

2. Limitáras megbízást használj, ne piaci megbízást

A kereskedési képernyőn a legtöbb tőzsde két különböző díjat számít fel:

• Taker díj: egy meglévő megbízást veszel el a könyvből, például egy azonnal teljesülő piaci megbízással.
• Maker díj: limitáras megbízást adsz fel, amely a könyvben vár, amíg valaki más le nem köti vele az ügyletet.

A maker díjak szinte mindig alacsonyabbak, néha sokkal alacsonyabbak. Ha nem sietsz, vásárláskor adj fel egy limitáras megbízást kicsivel az aktuális ár alatt (eladáskor kicsivel felette), és várd meg, hogy teljesüljön. Így a csúszást (slippage) is elkerülöd, vagyis azt a többletköltséget, amely akkor keletkezik, amikor egy nagy piaci megbízás több árszinten is átrágja magát.

3. Regisztrálj olyan meghívókóddal, amely csökkenti a díjaidat

Egy jó meghívókód azon kevés kedvezmény egyike, amely minden kereskedésedre vonatkozik, nem csak az elsőre. Két gyakori változata van:

• Díjkedvezmény: a díj a kereskedés pillanatában csökken.
• Díjvisszatérítés: a normál díjat fizeted, és annak egy része később visszakerül hozzád, gyakran naponta vagy hetente.

A bökkenő az, hogy egy kódot általában csak a fióknyitáskor lehet felhasználni. Ha már van fiókod, ez a lehetőség az adott tőzsdénél elveszett. Az aktuális kódokat és azt, hogy mit adnak az uniós felhasználóknak, a feltételekkel együtt az összehasonlító oldalunkon listázzuk. Például az OKX meghívókód a kifizetett kereskedési díjaid 20%-át adja vissza.

4. Banki átutalással töltsd fel a számládat

A kártyás befizetés kényelmes és drága. Sok tőzsde százalékos díjat számít fel a kártyás feltöltésért, és a kártyakibocsátód is felszámíthat saját díjat, ha a fizetés készpénzfelvételnek minősül. Egy euróban indított SEPA banki átutalás általában ingyenes vagy majdnem az, és a legtöbb uniós országban az azonnali SEPA-átutalás másodperceken belül megérkezik.

Ha a számlád és a bankod eltérő pénznemben van, nézd meg, ki végzi az átváltást. Néha olcsóbb a bankodnál átváltani és eurót küldeni, mint a tőzsdére bízni az átváltást, néha pedig fordítva. Egy kis összeggel végzett gyors összehasonlításból kiderül, melyik.

5. Nézd meg, jogosult vagy-e alacsonyabb díjszintre

A legtöbb tőzsde csökkenti a kereskedési díjakat, ahogy nő a 30 napos kereskedési volumened, vagy ha bizonyos mennyiségű eszközt tartasz náluk. Az alkalmi felhasználók számára az első szint gyakran elérhetetlen. De ha rendszeresen kereskedsz, nézd meg, milyen közel vagy a következő szinthez. Ha a kereskedésedet egy tőzsdére koncentrálod ahelyett, hogy háromra osztanád szét, az elég lehet egy szinttel lejjebb kerüléshez.

6. Fontold meg a díjak fizetését a tőzsde saját tokenjével

Több tőzsde is kedvezményt ad, ha a kereskedési díjakat a saját tokenjével fizeted. Ez valódi megtakarítás lehet, de gondold végig: meg kell venned és tartanod kell ezt a tokent, és az ára sokkal többet mozoghat, mint amennyit a kedvezmény ér. Az aktív kereskedőknek van értelme, akik amúgy is tartanának belőle egy kis egyenleget. Annak, aki havonta egyszer vesz bitcoint, általában nincs.

7. Ritkábban vegyél fel pénzt, és válaszd ki a megfelelő hálózatot

A kifizetési díjak általában kifizetésenként fix összegek, így ha egyszerre 50 eurót mozgatsz, az arányaiban sokkal többe kerül, mint egyszer 500 eurót. Ha a kriptódat a saját tárcádba viszed, és sokaknak ezt kellene tenniük, csoportosítsd a kifizetéseket.

Azt is nézd meg, melyik hálózaton küldöd. Ugyanazt az érmét gyakran több hálózaton is ki lehet venni, nagyon eltérő díjakkal. Csak győződj meg róla, hogy a fogadó tárca támogatja a választott hálózatot; a rossz hálózaton való küldés az egyik leggyakoribb módja annak, hogy az emberek elveszítik a kriptójukat.

8. Ne kereskedj többet, mint amennyit szükséges

Ez magától értetődőnek hangzik, de az aktív kereskedők itt veszítik a legtöbbet. Minden oda-vissza ügylet, vagyis a vétel, majd az eladás, kétszer fizeti meg a díjat, plusz a spreadet. Ha hosszú távra fektetsz be, egy egyszerű terv, például minden hónapban fix összeg vásárlása a kereskedési képernyőn limitáras megbízással, a gyakori kereskedés költségének töredékébe kerül.

9. Évente egyszer olvasd el a díjtáblázatot

A tőzsdék változtatnak a díjaikon, új szinteket vezetnek be, és promóciókat futtatnak bizonyos kereskedési párokra. Évente egyszer, vagy amikor nagyobb összeget mozgatsz, tizenöt perc a tőzsdéd díjtáblázatával általában elég ahhoz, hogy észrevedd, ha bármi változott.

Mennyit spórol valójában egy díjkedvezmény?

Ez szinte teljes egészében attól függ, mennyit kereskedsz. Íme a számítás:

1. Normál díj = kereskedési volumen × díjmérték ÷ 100
2. Díj a kedvezmény után = normál díj × (1 − kedvezmény ÷ 100)
3. Megtakarítás = normál díj − díj a kedvezmény után

Egy kidolgozott példa kitalált számokkal, nem egy tőzsde valódi díjaival: egy év alatt 5 000 euró értékben kereskedsz, a díjmérték 0,10%, és a meghívókódod 20% kedvezményt ad.

• Normál díj: 5 000 euró × 0,10 ÷ 100 = 5,00 euró
• A kedvezmény után: 5,00 euró × 0,8 = 4,00 euró
• Megtakarítás: 1,00 euró

Egy alkalmi vásárló számára ez nem sok, és egy azonnali vásárlásnál az 1,5%-os spread elkerülése tizenötször ennyit spórolna. Annak, aki évi 50 000 euró értékben kereskedik, ugyanez a kedvezmény 10 eurót spórol, és összeadódik a listán szereplő összes többi tétellel. Próbáld ki a saját számaiddal:

A saját fiókod díjtáblázatában szereplő díjmértéket használd. A kalkulátor csak a kereskedési díjakat veszi figyelembe, a spreadeket, befizetéseket és kifizetéseket nem.

Reális prioritási sorrend

Ha csak három dolgot teszel:

1. Az azonnali vásárlási képernyő helyett a kereskedési képernyőn vásárolj.
2. SEPA-átutalással töltsd fel a számládat, ne kártyával.
3. Amikor új fiókot nyitsz, használj olyan meghívókódot, amely díjkedvezményt vagy díjvisszatérítést ad.

A listán minden más csak finomhangolás.